3. Ízületi sérülések | Sportmedicinális kiegészítő ismeretek pszichológusoknak

Hogyan kell kezelni a sérült ízületet

Sportmedicinális kiegészítő ismeretek pszichológusoknak 3. Ízületi sérülések Bizonyos sérülések elég hosszan akadályozzák a sportolót tevékenységében, és ezek nagy része éppen ízületi sérülés. Az ízületi sérülések a sportolók és edzők rémálmai közé tartoznak, mivel ezek nehezen, lassan gyógyulnak, köszönhetően annak, hogy az ízületnek — szövettani jellegzetességei okán — a regenerációs ideje jóval nagyobb, mint az izomzaté: a napokban és hetekben hogyan kell kezelni a sérült ízületet izomregenerációval szemben egy súlyosabban sérült ízület teljes gyógyulása fél-egy évig is eltarthat, már ha egyáltalán képes a teljes gyógyulásra ld.

Loitz, Frank ; Gabriel A komolyabb sérülések gyógyulásának spontán, természetes folyamata három alapvető fázison megy keresztül: vérzés és gyulladás, a szakadt szélek közötti molekuláris és sejtes hidak létrejötte reparációs fázismajd az újjászerveződés.

A gyulladási fázis nagyjából három napig tart, a reparációs fázis két naptól hat hétig a kollagénszintézis mértéke a csúcsot általában a sérülés után három héttel éri elmíg az újraszerveződés körülbelül egy-másfél hónaptól fél-egy évig tart OakesGabriel A kezelés alapvető lépéseinek — pihentetés, jegelés, kompresszió és megemelés — elmaradása hatására túlzott mértékű vérzés és ödéma léphet fel, ami megakadályozza a kollagénrostok normális elrendeződését, ez pedig azt eredményezi, hogy a kialakuló hegszövet túl merev, rideg, vastag és fájdalmas lesz Gabriel Megjegyzendő, hogy az ízületi szalag szakadásának esetén a korai az első három hétben történő mobilizáció is megzavarhatja a kollagénrostok helyes orientációját, ám a három hét eltelte után javasolt a mozgatás és finom terhelés, mert ez erősíti a gyógyuló szalagokat Gabriel Természetesen nem minden ízület és ízületalkotó reagál egyformán a sérülésre.

idegi fájdalom

Példának okáért a térdízület belső oldalszalagja teljes szakadás esetén is meglehetősen jó gyógyulási potenciállal rendelkezik a megfelelő kezelési fázisokon átesve, de például ugyanabban az ízületben az elülső keresztszalag elszakadásakor sokkal rosszabbak a kilátások, valószínűleg a szakadt szalagszélek ízületi folyadéknak való kitettsége miatt Gabriel Sérülés a túlhasználat miatt A túlterheléses sérülések alapvetően halmozódó mikrotraumák eredményeképpen jönnek létre.

Ezek a piciny sérülések regenerációt igényelnének, de ha nem hagyunk erre időt és lehetőséget, például mivel észre sem vesszük őket, akkor a negatív hatások halmozódnak, majd egyszercsak sérülésben kulminálódnak.

E sérülések gyógyulási szakaszában nagy eséllyel újrasérülési ciklusok jöhetnek létre, mert a sportoló nem érzékeli vagy nem veszi komolyan a gyógyulási fázis ajánlott kivárási idejét, és mivel a fájdalom már elmúlt, újrakezdi a terhelést. Ezt a magatartást egy teljesen természetes élettani és pszichológiai jelenség váltja ki.

A viselkedés abból fakad, hogy ahogy a sportoló egyre magasabb és erősebb szintet ér el az adott tevékenységben, aránytalanul megnő az az energia, amit a további fejlődésre kell fordítania, tehát a fejlődés az időben nagyjából egy telítési görbét mutat.

Így tulajdonképpen még a szintentartáshoz is viszonylag sok energia szükséges. Ennek egyrészt az lesz a következménye, hogy a kihagyás után kellemetlen érzés azt megélni, hogy mennyit zuhant az ember vissza a sérülést megelőző időszak teljesítményéhez képest, másrészt fizikailag is nehéz visszakapaszkodni a korábbi szintre. Így könnyen érthető, hogy a fájdalom elmúltát a sérülés gyógyulásával hogyan kell kezelni a sérült ízületet egyenértékűvé, és nagy intenzitással újrakezdi az edzéseket, ami persze újabb sérülést okozhat.

Az egyik nagyon lényeges ok, ami miatt az ízületek rendre megsérülnek az, hogy az ízület alkalmazkodóképessége sokkal korlátozottabb és lassabb, mint az izomzaté. Ezért sok sportoló megéli azt a jelenséget, hogy miközben izomzata növekszik és erősödik, a meglehetősen gyors — akár hetek alatt végbemenő — átalakulások során elhiszi, hogy a megtartott fejlődés érdekében a terhelés ugyanabban az ütemben fokozható, ahogyan addig.

Nos, ez nem így van.

  1. A doktornő rendkívül alapos, nem sajnálja az időt, hogy mindent megvizsgáljon, elmagyarázzon.
  2. Húzódás és rándulás kezelése - Salonpas tapasz Kamarás Klementina Nincs kategória
  3. Ficamok, rándulások tünetei és kezelése - HáziPatika
  4. Izomhúzódás 3 oka, 8 fajtája, 9 tünete és kezelése [teljes leírás] - 27 Sellő
  5. A különböző térdszalagok sérülései Elülső keresztszalag sérülése Az elülső keresztszalag szakadása a térdízület megcsavarodásával vagy oldalra billenésével jön létre, amikor a lábfej rögzült az egyik irányban és a térd ellentétes irányban fordul el felette, de gyakori trauma ugrást követően nyújtott lábbal talajra érkezéskor, ha a térd túlfeszített helyzetben van.

Az ízületek alkalmazkodása jóval lassabban megy végbe, és a sportoló ezt a folyamatot sajnos nem képes olyan kézzelfoghatóan érzékelni, mint az izomzati fejlődést. A jó edzők odafigyelnek arra, hogy sportolóik ne ész nélkül haladjanak a terhelés növelésében, megrészegülve izomzatuk szemmel látható növekedésétől.

Ez a hatás különösen a férfiakat veszélyezteti, hiszen az ő szervezetükben a férfi nemi hormonok hatására átlagosan eleve nagyobb mértékű az izomfehérje-szintézis, ezért fajlagosan ugyanannyi edzés általában nagyobb izomnövekedést produkál, mint a nőkben; valamint mivel a nagy izomzat általában a férfiasság képének is fontos alkotóeleme, ezért ők közös kezelési jegy hajlamosak ellenállni a gyors fejlődés reményével kecsegtető, de sokszor ízületi sérülésekben végződő, túlzott ütemű edzéstervek vonzerejének.

Térdszalag-sérülések Hogyan kell kezelni a sérült ízületet

Ráadásul ezek a sérülések nem feltétlenül mindig ott jelentkeznek, ahol a végtag terhelésének módjától várnánk. Például a rövidtávfutók edzéstervének jelentős részében az edzések nagyjából fele technikai futóedzés, a másik fele pedig erősítés, hiszen az erős lábak mellett az erős felsőtest a sprintfutás során kifejtett lendületképzéskor elsőrendűen fontossá válik.

Nos, megtörténhet az, hogy egy kiváló adottságokkal rendelkező, kg-os — tehát átlagos tömegű — versenyző például a súllyal történő guggolásnál olyan mértékig képes felerősíteni izomzatát, hogy akár kg plusz súllyal is képes a guggolást vagy akár a guggolásból ugrás sorozatait is elvégezni.

Izmai remek formában vannak, ereje még mindig növekszik, azonban a mechanikailag sérülékeny pontokon mikrosérülések képződése kezdődhet: észrevétlen kopások, szakadások, repedések indulhatnak meg.

Mik a ficamok és rándulások?

Ez később nem feltétlenül a figyelt és óvott térdízületben jelentkezik, hanem lehet, hogy például az ágyékcsigolyák valamelyike szenved maradandó károsodást. A versenyző néhány éves időtartamban sorozatos sikereket él meg versenyein, majd hirtelen rosszabbodik az állapota, mivel olyan mértékűvé válik gerincsérülése, hogy teljesen abba kell hagynia a versenyzést, esetleg még sportágat is kell váltania.

Az izomzat fejlődését tehát nem szabad egyedüli mérvadóként kezelni, ha a mozgásrendszer egészének fejlesztése a cél — és mi más lehetne?

20. Idegbecsípődés megszüntetése egyetlen mozdulattal

Az egészséges ízületek egyik titka, könnyen megteremthető alapfeltétele az alapos bemelegítés. A másik az ésszerű terhelés — ennek hogyan kell kezelni a sérült ízületet már jóval nehezebb meghatározni, hiszen sportág- és egyénfüggő.

fáj a bal kéz ízülete

Baleset és ízületek: a traumatikus sérülések Az ízületeket ért sérülések gyakori oka egyszerűen a véletlen mozdulatok és egyéb balesetek okozta ficamok, rándulások és szakadások. Ezek a sérülések a legkülönbözőbb helyzetekben fordulhatnak elő, és egy pillanat alatt tönkretehetik a hosszú idő alatt végzett edzésmunkát. Egyes, hirtelen, nagy erejű mozdulatokat és irányváltásokat igénylő sportágakban labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, tenisz, küzdősportok, stb.

Elkerülésük szinte lehetetlen, ezért nagyjából annyit tehetünk, hogy fokozatosan megerősítjük az ízületeket, ez pedig főleg az adott sportágak edzői tevékenységének felelőssége pl.

Rybaltovszki Henrik Az ízületek sérülései általában a mozgástartomány határán túli feszítések hatására keletkeznek. Az ízületek bármelyik alkotórésze sérülhet, így beszélhetünk a csont, porc, szalag, ín vagy ízületi tok sérüléséről is. A baleset súlyosságától függően kezdhetünk műtétes és konzervatív kezelést is. Egy csonttörés, vagy egy lágyrészsérülés magától is meggyógyul, az nem mindegy, hogy milyen helyzetben.

Természetesen az akut sérülések gyógyulásának fájdalmatlan fázisában is jelentkezik egy kiemelten sérülésveszélyes periódus, amikor tehát nagy az újrasérülés veszélye. Azonban mivel a halmozódó mikrotraumás típushoz képest itt caleido halkollagén a traumaélmény, egyértelműbbek és tudatosítottabbak a sérülést kiváltó mozdulatok, általában eleve hosszabb a gyógyulási fázis, és fokozottabb az orvosi segítség igénybevétele, pszichikailag talán könnyebb betartani az ajánlott kivárási időt az edzés újrakezdéséhez.

A hideg és az ízületek A teljesség kedvéért megemlítendő még, hogy az ízületek a hideg szempontjából is a legsérülékenyebb elemei a mozgásrendszerünknek, azaz viszonylag könnyen megfázhatnak, ha hidegben gondatlanul sportolunk. Mindannyiunk számára ismert lehet a jelenség, hogy amikor nyáron, lehúzott ablak mellett utazunk autóban, vonaton, és közben huzamosabb ideig kikönyökölünk az ablakon, az utazást követően rövidebb-hosszabb ideig ízületi fájdalmakat tapasztalhatunk a kar egyes részeiben.

Nos, hidegben történő sporttevékenység során lényegében ugyanez játszódik le: az ízület megfázik.

3.1. Sérülés a túlhasználat miatt

Ez reális veszéllyel a téli sportok végzőit fenyegeti, és úgy a sportolók, mint az edzők felelőssége erre mindenképpen figyelemmel lenni; a többi versenysportban az ilyen irányú veszélyeztetettség elenyésző. A saját maguk szakállára, edző nélkül sportoló személyeknél állhat még fenn az ízületi megfázás veszélye; ez azonban kívül esik jelen tárgy vizsgálódási körén. Egy manapság általánosan használt berendezés viszont valós veszélyt jelent az általános megfázás és az ízületi megfázás tekintetében egyébként mindenkire, nemcsak a sportolókra nézve : ez a légkondicionáló berendezések okozta megfázás.

A nyári hőségben valamely ízületünket tartósan érő hideg légáramlat ízületi gyulladást okozhat, s így visszavetheti az edzésmunkát. A sérüléssel sújtott szövet az ízületben 3. Az ízületi szalagok A sportolás során leggyakrabban az ízületi szalagok sérülnek meg. E képződmények az inak megnyúlásánál leírtak szerint viselkednek megnyúlás, megfolyás, szakadás.

A szalagok sérülése alapvetően hogyan kell kezelni a sérült ízületet szokott bekövetkezni. Leggyakrabban maguk a szalagot alkotó kötőszöveti nyalábok nyúlnak meg vagy szakadnak meg. Másodsorban az avulziós sérüléseket kell említeni, melyekben a szalag vagy az ín, vagy az ízületi tok a csontból tép ki egy darabot.

Ez a fajta sérülés különösen gyermekkorban gyakori, mert ekkor a csontszövet szakítószilárdsága még jóval gyengébb az izmot és az ízületeket rögzítő tömöttrostos kötőszöveti elemekénél. Harmadrészt lehetséges a szalag-csont határfelület szétválása is, de ez nagyon ritkán következik be, mert a kapcsolódási felület különösen erős Bartlett A szalagsérülések legnyilvánvalóbb tünete a fájdalom mellett az ízületi instabilitás.

Emellett a megfelelő illesztettség hiánya, a nyomásviszonyok megváltozása és akár a terület propriocepciójának kiesése is jelentkezhet. A szalagsérüléseknek leginkább kitett sportolók azok, akiknek korábban már sérültek a szalagjaik, akiknek viszonylag gyengék az izmaik, és azok, akiknek túlzottan lazák az ízületeik Bartlett Megjegyzendő, hogy mindennapi tevékenységeink során lehetséges, hogy rendszeresen a rugalmas, csak megnyúlással járó alakváltozási tartományon kívül használjuk ízületeinket pl.

Ezáltal egy statikusan túlhúzott helyzetben sok időt töltünk el, ami a szalagok megnyúlását okozza, ami miatt pedig csökken a rugalmasságuk, a stabilizálóerejük, és nő a sportolás során fellépő sérülések bekövetkezési esélye is Katics, Lőrinczy Megnyúláskor és részleges szakadáskor a pihentetés és a fokozatos, finom terhelés segíti a felépülést. Teljes szakadáskor műtéti beavatkozás is szükségessé válhat.

Az operáció során egy vagy több ép szalagból metszenek ki hosszú szalagrészeket, és a szakadt szalag helyén ezeket a csonthoz rögzítve pótolják a kiesett funkciókat. A gyógyulás, mint fentebb szerepelt, több hónapot, vagy akár fél-egy évet is igénybe vesz, így a versenynaptárt egy ilyen sérülés alaposan átírja. Az ízületi porc A túlhasználat és a balesetek során a szalagok mellett a porc is sérülhet.

hogyan nyilvánul meg az ízületi betegség

A porc gyakori túlerőltetésre kopással válaszolhat, ami krónikus ízületi gyulladás kialakulásával fenyeget. Egyszeri szélsőséges erőbehatás miatt a porc meghasadhat vagy akár le is törhetnek belőle darabok. Nem mindegy azonban, hogy milyen porcot érint a sérülés. Gyakorinak számít például a rostporcos meniscus sérülése a térdben.

Ez bizonyos szempontból már komolyabb sérülés, mint a szalagoké, mert a leszakadt porc pótlása nem oldható meg kielégítően.

vízízületi fájdalom

Ilyenkor az ízület kitisztításával, a leszakadt részek eltávolításával és az élesen maradt szélek lesimításával igyekeznek a sérülést kezelni. Kivételes, speciális esetekben megkísérelhető a leszakadt meniscus-darab visszavarrása is.

Térdsérülés tünetei és kezelése - HáziPatika

Ritkább esetben, extrém trauma hatására a csontok végeit borító üvegporc is leválhat, azonban ennek a gyógyítása még nagyobb kihívást jelent, mint a meniscus gyógyítása.

Megjegyzendő, hogy a nem sporttevékenység által, hanem a helytelen életmód következtében létrejött ízületi sérülések egyik leggyakoribb fajtája a túlsúly miatti térdsérülés: porckopás és porcleválás. Főbb ízületeink és gyakoribb sérüléstípusaik 3. Bokaízület Általánosságban véve a sportokban a leggyakrabban megsérülő ízület hogyan kell kezelni a sérült ízületet boka, ezen belül, gyakoriságot tekintve a szalagsérülések állnak az első helyen Bartlett

ízületi ízületi injekciós kezelések áttekintése